l3v3e

Már a tegnapi írásomban is utaltam hazai választási alkotmányos rendszerünk egyik legbutább jogintézményére, a kampánycsendre. Bár nem egy felesleges, vagy rosszul átgondolt szabály működik a magyar jogban, amit felül kellene vizsgálni, azért megpróbálnék felvetni néhányat, amelyen sürgősen változtatni kellene.

Kezdjük tehát a kampánycsenddel. A hazai jogban előfordul, hogy az európai, vagy akár atlanti országok praxisában fellelhető jogszabályokat, jogintézményeket átemelnek, és elhelyeznek a magyar jogrendszerben. A kampánycsend azonban egyike azoknak a felesleges találmányoknak, amelyeket a legtöbb európai országban nem használnak, vagy ha használtak is, eltörölték őket. Az erre vonatkozó szabályozást az 1997. évi C. törvény 41.§-a szabályozza, mely szerint a kampánycsend megsértésének minősül a választói akarat befolyásolása, ingyenesen juttatott szolgálgatásokkal, pártjelvények és zászlók, egyebek osztogatása, illetve egyéb, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk terjesztése. A törvény tehát túlságosan tág, alaposabb értelmezést kíván, melyet az OVB számos beadvány alapján szűkített-tágított, de egy 2007-es állásfoglalás szerint az állampolgárok közötti személyes kommunikáció [levél, SMS, e-mail, blogok] nem valósít meg kampánycsendsértést. Normák alkotásánál az alapvető szempont, hogy mi az adott magatartási mintát szabályozók, azaz a jog- illetve normaalkotók szándéka. Jelen esetben az én értelmezésemben a jogalkotó feltett szándéka, hogy legyen nem egészen két olyan nap, amelyben a politikai pártok nem fröcsögnek, nem zaklatnak, nem osztogatnak cukorkát a választóknak, tehát egyfajta “csend” valósuljék meg a nagy megmérettetés előtt. Bár véleményem szerint már maga az argumentáció hibás, ugyanis a kampány finisében, a kampányzárókon lehet a legnagyobbakat fröcsögni, odamondani a választóknak a másik pártról, így én már magát a kampánycsend intézményét bírálom, elhibázott gondolatnak tartom. Na de mit mond ez az OVB-s állásfoglalás? Pofánvágja az egészet, és azt jelenti ki, ha én telefonon, e-mailben, SMS-ben, MMS-ben, fórumokon, blogokon [amely a jövő egyik legnagyobb média- és marketingfelülete] fürkészem be magam az állampolgárok gondolataiba, az nem valósítja meg a kampánycsend megsértését. A törvény a kifejezetten propagandát tiltja, tehát nem verhetek sátrat és nem állíthatok fel egy dobogót, üvöltve azt, hogy szavazzatok a nyúlpártra, mert az már sértené a kampánycsendet. Én ezt abszurdnak és nevetségesnek tartom, ráadásul a jogszabály önmagában nem látja el a feladatát, súlyos következménye nincsen annak, ha valaki megsérti azt. Maximum egyes területeken lehet új választást kiirni, de ennek a valószínűsége nagyon kicsi, főleg a magyar viszonyokat ismerve.

A másik óriási probléma már ötven éve jelen van, s még csak fel sem merült a megváltoztatása. A pártállami időkben vált divatossá a borítékolás, illetőleg a papírdoboz használata a szavazások során. Delikvens bemegy a fülkébe, fogja a tollat, ikszel, fogja a borítékot, belerakja a lapot, és azt az egészet bedobálja a dobozba. Ennek az az egyetlen praktikus oka van, hogy régebben voltak olyan választások, ahol 3-4 lapot is ikszelni kellett, országos lista, egyéni jelöltek, etc. Ezt mondjuk elszeparált dobozokkal is meg lehetne oldani, de borítékos rendszer megszüntetése elsősorban a láncszavazások miatt volna szükséges, a papírdobozokat pedig lecserélném az osztrák illetve az angolszász területeken használt üveg-, illetve plexidobozok szisztémájára. Szavazó bemegy, ikszel, összehajtja a papírt, bedobja az átlátszó dobozba, ahol tökéletesen látható hogy nem egy üres borítékot dobtak be, hanem egy összehajtott papírt. A csalások elkerülése érdekében szigorítanám a felügyeleti rendszert, például szabadon megfigyelhetővé tenném a szavazatok összesítését. A szavazókörökben egy kis helyet hagynék az érdeklődő állampolgároknak, akik távolról figyelhetnék, ahogy bizonyos szabályok szerint összesítik a szavazatokat. Ma is van erre lehetőség, ha jelentkezel felügyelőnek, meg akárminek, de az emberek az ilyesmivel nem szeretnek élni. Az érvénytelen szavazatokat közszemlére tenném, hogy lehessen látni, miért érvénytelen az a szavazat. Persze ez utóbbi már adatvédelmi és alkotmányos aggályokat vetne fel, de azért érdekelne honnét volt 2002-ben az rengeteg érvénytelen voks.