vis maior
11 június 2009 by l3v3eKora délelőtt nővéremmel közösen elindultunk vizsgázni az egyetemre; én egyetemes jogtörténetből, ő pedig büntetés-végrehajtásból, ráadásul írásban, amire nem árt, ha időre mész, mert bezárják az ajtókat és fújhatod a jegyedet, és ezzel együtt a vizsgalehetőségeidet is, mert sokkal macerásabb utólag vizsgát felvenni a megszerzett érdemjegy hiányában, hiszen ilyenkor nem jelent meget kapsz automatikusan, amely a vizsgaszabályzatok szerint érvénytelen, nem számít osztályzatnak. Így tehát felszálltunk a tömött HÉV-re, ahol jóval melegebb volt, mint amúgy a szabadban, szinte meg lehetett fulladni a hőségtől, vártuk is már, hogy mikor érünk a végállomásra, mert ott legalább a metróban hidegebb lesz.
Tímár utcánál aztán a HÉV nem akart elindulni. Kinyitotta az ajtókat, és közölte a vezető, hogy “néhány percre” a szerelvény a megállóban marad, szíves türelmünket kéri. Fél tízkor már a türelmem amúgyis a végét járta, ráadásul nem pár perc lett a történetből, hanem huszonöt, ami nem csak azért bosszantó, mert nem tudsz mit csinálni, hanem mert lemaradsz a vizsgádról, ami valljuk be, sokkal rosszabb az előbb említett okokból kifolyólag. Kinéztem az ablakon, láttam, hogy az utazóközönség fele már kint várakozik a megállóban, mert egy bácsi hirtelen rosszul lett. Rendben van, ez tényleg olyan ok, ami miatt meg kell állni, mert ha rosszul van valaki, az rosszul van, az ilyesmi ebben a hőségben végzetes is lehet, de a bácsi már ott álldogált (!!!) egy helyben, nem ült, már semmi baja nem volt, valószínűleg csak dehidratálódott, nem kapott elég levegőt, illetve ahogy egy másik utas mondta, hiába kért helyet a bácsi, nem kapott, pedig az ülőhelyeket többnyire fiatalok foglalták el, s így összeesett. Szomorúnak és bosszantónak tartom, hogy egyetlen fiatal sem vette észre magát és még kérésre sem adta át a helyét az öregúrnak, ugyanakkor azt is túlzásnak, felháborítónak gondolom, hogy a megállóban azért vártunk ennyit, mert nem jött meg a mentő. Miért kell egy egész HÉV szerelvénynek a mentőt várnia? Valaki ott maradhatott volna vele, hogy a többiek mehessenek vizsgára, munkára, akármire, mert ez így nem állapot. Mondanom se kell, hogy ez nem történt meg, tizenegyóra előtt nem sokkal mozdult meg a HÉV, akkor már tudtam, hogy az írásbelit elérni esélytelen. Nem csak hogy azért, mert messze van az egyetem, de azért is, mert még ha be is engednének, két esszét nem tudok megírni fele idő alatt. Nővérem időkerete másfél óra volt egy nyolc oldalas teszt megírására, így neki sem volt túlságosan megoldható a történet.
Mindenesetre eldöntöttük, hogy igazolást kérünk a Batthyány téren, a forgalmi irodában, mert ilyet szokás adni. Leszálltunk, bementünk, erre a forgalmis közölte, hogy nem ad, nem is adhat ilyen igazolást, mert már a BKV régóta nem ad ilyet, és majd - tessék megkapaszkodni - az egyetem felhívja a BKV-t, akik megerősítik nekik a késést. Tessék? Hüledeztem rendesen. Ez most komoly? Nem elég, hogy a BKV miatt, a tisztességes jogkövető, jegyet megvevő utazó elkésik a vizsgájáról, de még ilyen vis maior helyzetben arra sem képesek, hogy egy pecsételt igazolást adjanak a mulasztás fel nem róhatóságáról? Jogászi logikával teljesen ellentétes az ilyesmi, még ha el is fogadják a két szép szememre a mulasztás okát, a fel nem róhatóságot nekem elviekben igazolnom kell, ugyanis ilyenkor nem megjelentet kapok a neptunba, amely mellett nem tudok felvenni, semmilyen további vizsgát abból a tárgyból! Mindeközben a BKV most emeli a jegy- és bérletárakat, ritkítja a menetrendet, miattuk késem el, borul a vizsgabeosztásom (ami lássuk be, az egyik legbosszantóbb), s ennek tetejében magasról szarnak arra, hogy nekem ezzel mennyi galibát és kellemetlenséget okoznak. Hol van itt a fizető utas előnye? Hol van a fogyasztók védelme? Megmondjam? Sehol. Le vagy te szarva, magasról.
A batyin egyébként egyetlen ATM sem volt üzemképes, mindegyik azzal a szöveggel küldött el, hogy a szolgáltatás ideiglenesen nem elérhető. Fent a melegben beleléptem egy kurva nagy rágóba, ami persze már megolvadt a melegben, így kaparhattam le a gennyet a cipőmről, mert egyes bunkó paraszt embereket nem tanítottak meg arra, hogy a hugyát-szarát, rágóját, cigarettáját, üres üvegét, egyéb hulladékát ne a földre dobja, mert otthon se csinálná ugyanezt.
Halkan megjegyzem, hogy az egész Kálvin tér fel van túrva, az Egyetem térre nem lehet bejutni, ugyanis nincs rendes gyalogosforgalom, ezért hátulról kell megközelíteni, azon az úton, ahol fel van túrva a beton, száll a por, és lépten nyomon munkások és gépek dolgoznak előtted. Hihetetlen, hogy ez a városvezetés arra a minimális dologra nem képes, hogy legalább a gyalogosok helyzetét megkönnyítse.
El vagyok keseredve azon, ami ebben az országban van.
update: tanszéken azt mondják vegyem fel 16-ára. Akkor még tengernyi hely van. Igen ám, de én akkor vizsgázom Római jogból. Ráadásul ez a keddi időpont szóbeli. Nem kell mondanom, mennyire őrült az, aki EÁJT-ból megmerészeli a szóbelit… Nesze semmi, fogd meg jól.
13 június 2009, on 12:14 de.
Hát, ez ciki. Remélem, sikerül a szóbelid. Az EÁJT gyilkos, tele évszámokkal, nevekkel, eseményekkel. Te viszont ügyes vagy és friss az agyad. Menni fog!