l3v3e

Tehát ott tartottunk az előző epizódban, hogy Gyurcsány Ferenc drámai körülmények között, sírásba hajló affektálással bejelentette, az ország érdekében lemond a trónról, hogy személyével ne képezze akadályát a fejlődésnek, a válsághelyzet megoldásának. Már e sorok leírásakor kiráz a hideg, hogy biztosan van még olyan ember, aki ezek után is lazán ikszelne az MSZP-re Gyurcsánnyal az élen, hiszen pártelnöknek továbbra is megmaradt, betonbiztosan tartja a helyét a szegfű élén, ahol egyébként Hiller óta már nem éneklik el az Internacionálét. Valakinek tehát meg kell mentenie az országot, Gyurcsány pedig visszatért az eredeti tervéhez, amelyet már az Őszödi hazugságigazságbeszéde kapcsán is megismerhettünk; összefogni a pártot, felépíteni ismét azt a semmiből, hogy végül ő lehessen a baloldal megmentője, egy kemény vezér, szónok, aki bármikor szembe mer kerülni a jobboldal démoni vezérével, a Nagy Gonosz Viktorral. Persze az is kiderült, hogy őt a történelem nem érdekli - “szarok én a történelem könyvekre” - sokkal inkább, hogy a zsíros pénzek merre folyogatnak a jövőben. Az őszödi paradigmáról nem akarnék sok szót vesztegetni, magyarázta azt a baloldal, csűrte-csavarta, hol zseniálisnak, hol magasságosnak, hol igazságnak nevezve, őszinte csodálatomat váltotta ki belőlem az a kapaszkodás, az a rajongás, amivel a szavazók szinte teljes erejükkel ragaszkodtak Gyurcsányhoz, aki persze lenyilatkozta azt is, hogy neki nincs gondja azzal, hogy ez a beszéd napvilágra került, sőt, örül is neki, mert miért ne örülne? Gyurcsány Ferenc elvetette a kockát, átkelt a Rubicon, és megszületett az igazság bajnoka. Csak kár, hogy közben az orra is megnőtt; szegény kicsi Pinokkió. Fletómon digiváltozik Pinokkiómonná.

Szerintem színjáték az egész, de a nagyobb országos médiumok kötik az ebet a karóhoz, hát legyen - szálljunk be a játékba, nézzük meg kik aspirálnak a címre, és hogy mit is kell tudni róluk! Előre mondom, hogy én a magam részéről a közjogi biztonság, az alkotmányosság, illetve jogfolytonosság biztosításának érdekében előrehozott választásokat tartanék, mivelhogy tényszerű kormányzás nemigen van ma Magyarországon. “Felelős kormányra van szükség Buda-Pesten” (persze csak halkan, még bevisznek érte), márpedig a jelenlegi se nem felelős, se nem kormány, Gyurcsány pedig állandó jelleggel handabandázik, hol itthon, hol külföldön. Egyszóval égünk mint a Reichstag, a kormány renoméja nem is lehetne rosszabb, az ország állapota pedig évtizedes mélyponton. Gyurcsány pedig miután jóllakott, élvezettel végignézte, ahogyan őszödi meséit kimagyarázzák az elvtársak, sőt, még Nostradamusnak is kiváló volt; “majd hazamennek”, és hát tényleg haza is mentek a “békés” tüntetők - akiknek azért besegített pár fizetett statisztával ő is, ha már lúd, legyen már kövér is alapon. A kövér dolgokat amúgy is szereti, legalábbis a Kövér által elmondott akasztós beszédet is őfensége teregette ki annak idején, legalábbis ezzel hencegett el Debreczeni “szélkakas” elvtársnak, aki ezt iparkodott is leírni a Miniszterelnök című főművében. Csorgott ott a nyál, legyezte is a vezért a mi Józsink, aki korábban Orbánnak nyalt tövig. Most állítólag épp uralkodónőre aspirál, úgy hírlik, jelenleg Ibolyáról készül könyvet írni.

Sok névvel dobálóznak. Asszondják jön a Gordon. Egy dologért tudom csak sajnálni, de azon is inkább nevetnék; ez a neve. Állítólag a kedves szülők rajongtak valami Gordon nevű ánglus színészért, ezért választották ezt a frenetikus nevet a mi elvtársunknak, aki amúgy Gyurcsány egyik bizalmasa, még az egyetemi időkből ismerik egymást, bár Bajnai már akkor is tudta, hogy KISZ-esnek (esetleg DISZ-esnek) lenni nagyon nem menő. Ő inkább menzatüntetést szervezett, hogy az jól nézzen ki a CV-jében, s az ötlet bejött, szép summákat zsebelt be különböző banki pozíciói révén. Ő ez a jóképű, stramm fiatalember, legalábbis a néniknek bejöhet. Demszky is sokszor nyert már ezzel szavazatokat, mert hát olyan jóképű. Persze a szocik is ismerik a B-tervet, rájöttek ők arra, hogy olyan emberrel kéne előrukkolni, akit könnyen lehetne irányítani a háttérből, de mégsem olyan IQ-fighter mint amilyen a Medgyessy volt, tehát az alap kritériumoknak megfeleljen, fizimiskája legyen olyan, amit szeret a nép (pipa), őszülgessen azért (pipa), s hát retorikájában is inkább a népi-urbánus ellentétek hídembere legyen (abszolút pipa). Csak hogy kijelentette, őtet hagyják ezzel békén, nem ér ilyesmikre rá. Inkább építené a szocializmust - magyarul, nem ajánlottak fel neki elég lóvét, hogy elvállalja. Gráf Joci pedig nem olcsójános, nem adja ingyér a nehezen megszerzett népszerűségét (pipa).

Kiss disznó. Röfi-töfi. Hájburger. Egyszer már majdnem miniszterelnök lett, aztán mégse, Gyurcsány gyorsabb volt nála, mire Kiss a célba ért, Gyurcsány már rég a bársonyszékben ült. Szegény Péter azóta is csak zabál, de legalább sikerült felfelé buknia, hogy megint tologathassa a kis bábuit az MSZP sakktábláján. Ellene az szól, hogy nem akarják bejátszani az SZDSZ-szindrómát, mármint hogy két hatalmi pólus alakuljon ki a Párton belül. Ennyit nem ér meg az egész, ráadásul nem egy szimpatikus figura ez a Péter, a maga arisztokrata-sznob dizájnjával nem túl megnyerő karakter. Bár tény, én sok fantáziát látnék benne, főleg egy McDonald’s háttérkampánnyal megtámogatva, megalakíthatná az MSZP hájtagozatát.

Ezek a gazdasági szakemberek. Az a nagyobb fej, aki nagyobb számot ígér, merthogy Magyarországon ma a nagyotmondással lehet győzedelmeskedni, olyannyira, hogy Fletó is jópárszor dobálózott már extravagáns számokkal, hatezer milliárdos fejlesztésekkel, adócsökkentéssel, ilyen csomaggal, meg olyan kosárral. Úgyhogy előhúzták a kalapból az autista-idiótát, Bokros Lajcsi bácsit. Nekem csak Lajcsi bácsi, gyerekkoromban a PM nyaralójában kisfagyit nyalogatva találkoztam először a bajszos úriemberrel, akkor még ő volt a nagyember. “Intellektuális fölényével” gyakran megvezette a Pártot is, aminek ugye ő nem volt a tagja, azazhogy mégis, illetve hát dehogy. Mindegy, mert hát azóta az MDF támogatja nagyon, versengve az SZDSZ-szel, ugyanis a Rabmadarak is ajánlkoztak a mi Bokrosunknak. Úgy tűnik a zöld madarak több hatalmat ígértek a mi Lajosunknak, ugyanis az nem kívánt az SZDSZ-szel kollaborálni - talán ő is érezte ennek a pártnak a politikai realitását. Egyébként érdekelne, hogy miért is Bokros a szupermen? Előhúzták a kalapból, mint a Válságok Mesterét, aki majd három bötűvonással megoldja a válságot, figyeljétek csak meg. Trükkös gyerök ez a Bokros!

Bokros elvtársról egyébként hosszú ideje vitáznak már, interneten, különböző vitafórumokon, tévéműsorokban, a kérdés pedig az, hogy mit adott nekünk az a híres-neves Bokros-csomag. Joghallgatóként az első észrevételem, hogy Bokros maga egy rekorder, “intellektuális fölényével” megszerzett intézkedéseiből huszonhárom kapásból, zsigerból, hogy úgy mondjam, ipso facto alkotmányellenes volt. Ja? Hát így könnyű. Szarni az alaptörvényre, de jó magasról, megadóztatni a levegőt, járulékoztatni a pisilést, megszüntetni a közszolgáltatások ingyenességét, s a legújabb ötlete szerint havi tízezret bekérni a nyuggerektől TB-re. Zseniális a pali, mondom én. Eddig is tiszteltem a nyugdíjasokat amúgy, szegény Nagymammer, - Isten nyugosztalja - sokat trükközött azzal, hogy a hó végére még ajándék zsebpénzre is maradjon kétezer forint a z’onokáknak. Most komolyan kérdezem, drága Bokros úr, kedves Lajcsi bácsi, komolyan tetszett ezt gondolni? Ennél már csak a Demján a jobb, aki a Gyurcsánynak azt javasolta az Őszödi Mesék™-ben, hogy ezer milliárdot spóroljunk meg az önkormányzatiság felszámolásával. Hát mindenki megbolondult itten, kérem? Egyébként Bokros eléggé valószínűtlen, ugyanis a Párton belül nem komálják, Mesterházynak jár a pont amúgy, szerinte Bokros „nem eléggé tisztázott” programjában úgy kezeli az országot mint egy laboratóriumot, ahol nem élnek emberek és vegytisztán lehet a közgazdaságtanra és a gazdaságpolitikára apellálni.

Békesi László, a másik zsebokos, Gyurcsány egyik nagy talpnyalója, a Horn-kabinet (egyik) bukott minisztere is szóba került. Vállalná is, de még nem keresték meg, így a kérdés egyelőre lényegtelen. Mindenesetre az utóbbi időben túlságosan is kényelmetlenül kritizálta Gyurcsányt, így nem tartanám valószínűnek, hogy porondra lépjen. Annál inkább a Surányi-Simor duót, ugyanis ez a két név tűnik számomra a legvalószínűbbnek, előbbi jóban van nyugattal, utóbbi pedig kellően rossz passzban van Orbánékkal, hosszútávon mindkét ember kellően jó kártyás lehet, nem utálkoznának rájuk az emberek, mert hogy ők szakemberek. Köz-gaz-dááá-szok, s ez maga az ultima ratio, egy büdös szót ne tessenek innentől szólni. Mindazonáltal a legreálisabb esélyt ettől a két embertől kapná az ország, még akkor is ha Surányi is álomvilágban él, Gyurcsány szerint.

“Odajön Surányi Gyuri barátunk, hogy ő neki megvan, hogyan kell átalakítani úgy a minimálbér adómentességét, hogy közben fent lehessen tartani az igazságosságot. És dolgozunk sokáig vele. Vagy elküldi a papírját, amelyen kiszámolja, és kiderül, hogy minden nagyon jó, csak azt nem tudja, hogy létezik az adójóváírás intézménye ma Magyarországon (és azt is át kell alakítani, és az 230 milliárd forint összességében. Ja? Hát, ha a 200 milliárd forint benne van a pakkban, akkor úgy már nincsen megoldásunk.”

Nagy itt a kavarodás, meg sok a találgatás. Hogy hosszútávon mi volna a jó, azt én nem tudom. Talán most először fordult meg a fejemben, hogy nagytakarítást kéne tartani a Parlamentben.

Ránk férne.